1936 Packard 120B LeBaron Convertible Victoria

Vannak olyan t�pusok az aut�z�s t�rt�net�ben, amelyek meghat�roz�an befoly�solt�k a technika fejl�d�s�t, �s az emberek ak�r �vtizedek m�lt�n is eml�keznek r�juk. A Packard 120-as sorozat�t t�bbnyire nem sorolj�k ezek k�z�. Azonban olykor nem sz�ks�ges, hogy egy eg�sz modellcsal�d be�rja mag�t az automobilizmus t�rt�net�be, sokszor el�g, ha csak egy-egy k�l�nleges verzi�, ritka kivitel szerez mag�nak h�rnevet. Az elk�vetkezend�kben egy ilyen aut�t szeretn�k bemutatni.

A harmincas �vek elej�n, a nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g id�szak�ban a Packard Motor Corporation sz�n�ja sem �llt t�l j�l. Az addig kiz�r�lag luxusaut�kat gy�rt� c�g termel�se az 1929-es 55 000 darabr�l 1933-ra eleny�sz� 4800 p�ld�nyra zuhant. A tendenci�t az id�k�zben megjelen� �j modellek, a Twin Six �s a Light Eight sem tudt�k meg�ll�tani. A c�g kassz�i lassan ki�r�ltek, �s mivel – ellent�tben a Cadillac-kel �s a Lincolnnal – a v�llalat m�g�tt nem �llt egy t�keer�s mammutc�g, az 1899 �ta l�tez� gy�r t�rt�nete sor�n el�sz�r cs�d k�zeli helyzetbe ker�lt.

 A vezet�s�g el�tt k�t lehet�s�g �llt: vagy b�znak a csod�ban, �s a gy�r csendes ag�ni�val kim�lik (ahogy tette azt a Marmon, a Hupmobile �s a Pierce-Arrow is), vagy pedig egy utols�, mindent eld�nt� l�p�sre sz�nj�k el magukat.

Ha eddig nagy, gyors �s f�ny�z�, de dr�ga aut�kat gy�rtottunk, akkor ezek ut�n mi�rt ne gy�rthatn�k kicsi, gyors �s f�ny�z�, de olcs� kocsikat? – tett�k f�l a k�rd�st. A v�lasz pedig az 1935. janu�r 5-�n megjelen� 120-as modell volt. Ellent�tben a Skoda hasonl� nev� t�pus�val, itt a jelz�s nem a henger�rtartalomra, hanem a tengelyt�vra utal, ami jelen esetben 120 h�velyk, vagyis �tsz�m�tva „mind�ssze” 3048 mm, ami azonban Packard-m�rc�vel m�rve igencsak r�vidnek sz�m�tott. A meghajt�sr�l egy 282 k�bh�velykes (4622 cm³), 110 l�er�s, soros nyolchengeres motor gondoskodott. Az aut� saj�t kateg�ri�j�ban ugyan nem sz�m�tott olcs�nak, azonban nagy teljes�tm�nye �s kit�n� kidolgoz�sa miatt azonnal sikeres lett, m�r az els� f�l �vben t�bb, mint 25 000 p�ld�nyt adtak el bel�le. Ezzel a Packard megmenek�lt a v�ls�gt�l; bev�lt a koncepci�, miszerint k�sz�tenek egy aut�t azoknak, akik mindig is szerettek volna egy Packardot, csak eddig nem engedhett�k meg maguknak.

1936-ban a karossz�ria t�bb m�dos�t�son esett �t, ezek k�z�l a legfontosabb, hogy az addig h�trafel� ny�l� els� ajt�k ekkort�l kezdve el�re ny�ltak. Jelent�sebb enn�l a motor izmosod�sa, amely ezek ut�n 120 l�er�t teljes�tett, ez�ltal lehet�v� v�lt a 85 m�rf�ldes �r�nk�nti sebess�g (136 km/h) el�r�se is, ami nem egy nagyobb kocsinak is becs�let�re v�lt volna. T�bbek k�z�tt ez�rt is v�lasztottak egy 120B Convertible Coup�t az az �vi Indy 500 futam felvezet�aut�j�v�. Mint az akkoriban szok�s volt, az alap Convertible-�knek csak 2 fedett �l�sek volt, a m�sik k�t utas a csomagtart�b�l kihajthat�, igen k�nyelmetlen p�t�l�seken utazhatott. Azonban a tehet�sebb v�s�rl�k k�r�ben ig�ny mutatkozott fedett, n�gy-�t�l�ses kabri�k ir�nt is, amelyek �ltal�ban a Victoria nevet kapt�k. A 120-asb�l azonban eg�szen 1938-ig nem k�sz�lt ilyen verzi�, amikor is minden �l�s fedett� v�lt az alap kabri�kivitelben is. Kiv�ve ezt az egyet.

Mint oly sok akkori aut�, ez a kocsi is speci�lis megrendel�sre k�sz�lt, ami azt jelentette, hogy a gy�rban csup�n a j�r�k�pes alv�zat k�sz�tett�k el, amelyet azut�n egy f�ggetlen karossz�riac�ghez sz�ll�tottak, jelen esetben a LeBaronhoz, ahol a vev� k�v�ns�gai alapj�n alkott�k meg a kasztnit. A LeBaron egyike volt az USA legh�resebb tervez�irod�inak, a Packarddal pedig m�r hossz� �vek �ta tartottak fenn gy�m�lcs�z� kapcsolatot.

Mivel egyedi darab, a kocsi sok olyan tulajdons�ggal rendelkezik, amelyeket az alapmodellekn�l nem tal�lni meg. Ilyen p�ld�ul a r�szben alum�niumb�l k�sz�lt kocsiszekr�ny, mi�ltal az aut� t�mege mind�ssze kb. 3500 font (1575 kg). Csak �sszehasonl�t�sk�ppen: a kev�sb� k�nyelmes alap Convertible t�mege 3625 font volt. A tet�szerkezet angol mint�ra �gynevezett h�rompoz�ci�s kivitelben k�sz�lt: csak a vezet� m�g�tti tet�r�szt kell lehajtani, a vezet� feletti tet�r�sz egyben leszerelhet�. Ez a megold�s f�leg tavasszal ide�lis, amikor az utasok m�r szeretn�k �lvezni a friss leveg�t, de a hideg huzatt�l szeretn�k megk�m�lni magukat.

A bels� t�r is ig�nyesebb kivitel�, a k�tsz�n� b�rk�rpitoz�s p�ld�ul egy�ltal�n nem volt megszokott ebben a kateg�ri�ban, �s a m�szerfal fest�se is egy�rtelm�v� teszi, hogy nem h�tk�znapi kocsival van dolgunk. Furcsa m�don azonban az aut�t nem szerelt�k fel az els� s�rv�d�kbe s�llyesztett p�tkerekekkel, ami viszont igen n�pszer� kieg�sz�t� volt a harmincas �vekben. Ehelyett az aut� a csomagt�rben elhelyezett szimpla p�tkereket kapott. Erre az�rt is volt lehet�s�g, mert a rakteret szokatlanul nagyra szabt�k, amivel k�t legyet �t�ttek egy csap�sra: egyr�szt jav�tottak a kasztni eszt�tikum�n, m�sr�szt elhagyhatt�k az akkoriban megszokott, a farr�szr�l lehajthat�, kofferek r�gz�t�s�re szolg�l� csomaghidat. A k�ls� f�nyez�s m�r nem ilyen k�l�nleges, a Premet Tan n�vvel illetett sz�n szerepelt a Packard gy�ri katal�gus�ban is.

Az aut�t eredetileg az American Tobacco eln�k�nek rendel�s�re gy�rtott�k. T�rt�nete az�ta is pontosan dokument�lt: n�h�ny �vvel ezel�tt a kanadai RM restaur�torm�helyn�l teljes fel�j�t�son esett �t, �s a nagyk�z�ns�g a Pebble Beach �s Amelia Island aut�s sz�ps�gversenyeken is megcsod�lhatta a kocsit. Emellett pedig a History Channel egy �r�s Custom Bodied Cars c�m� m�sor�ban is szerepelt az aut�.

Mindezek tudat�ban �rthet�, hogy ez az ritka mad�r k�l�nleges �rt�ket k�pvisel, mind �tvitt, mint anyagi �rtelemben. A kocsi nemr�g elad� sorba ker�lt, �ra pedig nem alacsony: 165 000 doll�r. Els� hall�sra elk�peszt�en magas �sszeg, f�k�pp, hogy ennyi�rt ak�r m�r egy V12-es Packardot vagy egy V16-os Cadillac-et is kaphat az ember, ha szerencs�je van. Azonban ne felejts�k el, hogy ez a kocsi t�k�letesen eredeti �llapot�ban pomp�zik, �gy, ahogyan 1936-ban kig�rd�lt az utc�ra, emellett pedig biztosak lehet�nk benne, hogy az eg�sz vil�gon egyes-egyed�l nek�nk van ilyen aut�nk. Ez az �rz�s pedig sokaknak meg�r ennyi p�nzt, s�t, ak�r m�g sokkal t�bbet is.

M�szaki adatok

Fot�k az Aut�s K�pekn�l!

By Jerome 

Forr�s:

www.significantcars.com

www.conceptcarz.com

www.packardclub.org