Mercedes-Benz 300 SL – Sz�rnyas fejvad�sz

Tartozom egy vallom�ssal. Val�j�ban sosem szerettem a sportkocsikat. Legt�bbj�k kicsi, sz�k�s, olykor nem is olyan sz�pek. Azonban egy katartikus �lm�ny v�ltoztatott ezen. 2004-ben, az els� Mercedes-Benz Classic csillagt�ra alkalm�val volt szerencs�m �l�ben tal�lkozni egy, a stuttgarti Mercedes-Benz Classic Centert�l a verseny alkalm�ra k�lcs�nkapott 300 SL Roadsterrel. Lehengerl� l�tv�ny volt, a motor hangj�t�l pedig m�g a legedzettebb aut�sok is esz�ket vesztett�k volna. A 300 SL a kifinomult n�met elegancia �s az aszfaltszaggat� teljes�tm�ny tal�lkoz�sa. �ppen ez�rt �rdemes feleleven�teni a mind a mai napig rajongott modell t�rt�net�t.

A vil�gh�bor� elvesz�t�se ut�n N�metorsz�g helyzete nem volt t�l r�zs�s. Az orsz�g ipari l�tes�tm�nyeinek t�bbs�ge megsemmis�lt, a szovjetek j�v�t�telk�nt rengeteg termel�berendez�st elsz�ll�tottak, �s a megmaradt is c�gek csak nagyon nehezen tudt�k �jraind�tani a termel�st. A Daimler-Benz is hasonl� probl�m�kkal k�szk�d�tt, sok�ig csak a h�bor� el�tti, k�z�pkateg�ri�s 170-es t�pust (W 136) k�sz�tett�k. A fejleszt�s azonban nem �llt le, ennek eredm�nyek�nt jelent meg 1951-ben a 220-as (W 187) �s a 300-as (W 186) modell.

Azonban m�s t�ren is v�ltoz�st hozott az 1951-es esztend�. J�lius 15-�n a vezet�s�g d�nt�st hozott arr�l, hogy elind�tj�k egy �j sportkocsi fejleszt�s�t. A c�l nem titkoltan az volt, hogy a Mercedes megism�telje a versenysportban a harmincas �vekben el�rt legend�s eredm�nyeit, �s ez�ltal tov�bb f�nyes�tse nemzetk�zi h�rnev�t. A W 194-nek keresztelt kocsi  els� protot�pusai m�r az �v �sz�n pr�bak�reiket futott�k a N�rburgringen, k�sz�nhet�en a kit�n� m�rn�kg�rd�nak. A projekt f�n�ke az a Rudolf Uhlenhaut volt, aki kor�bban maga is sz�p eredm�nyeket �rt el aut�versenyz�k�nt. A kocsi kifejleszt�s�n munk�lkodott tov�bb� Franz Roller, Manfred Lorscheidt �s Ludwig Kraus is.

A kocsi az 1952-es Mille Migli�n mutatkozott be a nagyk�z�ns�gnek, �s azonnal szenz�ci�s eredm�nyekkel z�rta a versenyt: az id�k�zben 300 SL (Sport Leicht = k�nny� sportkocsi) n�vvel jelzett aut�k a 2. �s a 4. helyet szerezt�k meg az 1000 m�rf�ldes futam sor�n, �s a gy�ztes Ferrarit�l mind�ssze 5 m�sodperccel maradt le a m�sodik befut�. M�g �rdekesebb az eredm�ny, ha tudjuk, hogy az M 194 jelz�s� motor ekkor m�g „csak” 166-171 LE-t adtak le, b�r az �v v�g�re a fejleszt�sek k�vetkezt�ben el�rt�k a 200-at is. Az er�forr�s egy�bk�nt a 300-as luxuslimuzin (a h�rneves „Adenauer”) 2996 cm³-es, soros hathengeres motorj�nak tov�bbfejlesztett v�ltozata, amely eredetileg 115 l�er�s volt.

A remek kezd�st tov�bbi sikerek k�vett�k: megnyert�k a berni Grand Prix-t, majd a le mans-i 24 �r�s futamon kett�s gy�zelmet arattak. Ezt k�vette a N�rburgringen aratott h�rmas gy�zelem. Ezen a versenyen futamon k�v�l elind�tottak egy kompresszoros motorral (jelz�se: M 197) szerelt, 230 l�er�s protot�pust is, de a hengerfej t�lzott �tforr�sod�sa miatt elvetett�k az �tletet. A Mexik�ban rendezett Carrera Panamericana orsz�g�ti versenyr�l is sz�p eredm�nyekkel t�rtek haza. Az amerikai k�z�ns�get leny�g�zte mind az aut� form�ja, mind a hatalmas teljes�tm�nye. Ennek k�s�bb m�g nagy szerepe lesz az utcai verzi� megsz�let�s�ben.

�sszesen 10 p�ld�ny k�sz�lt a W 194-esb�l. Vagyis… Ez �gy nem pontos. K�sz�lt 11. darab is. A „Hobel” (gyalu) a W 194-es tov�bbfejleszt�s�b�l sz�letette 1953 legelej�n, 194010000011/52 alv�zsz�mmal. Az aut� k�nny�tett, �ramvonalasabb kasztnit kapott, ezen fel�l a motort 215 l�er�ig tuningolt�k fel, �s M 198-as jelz�st kapott. V�g�l azonban a t�l magas gy�rt�si k�lts�gek miatt a kocsit sosem vetett�k be „�lesben”.

A 300 SL t�rt�nete nem lenne teljes a W 196-os eml�t�se n�lk�l. Ez val�j�ban egy Grand Prix-versenyaut� volt (ez a mai F-1 versenyeknek felel meg), de konstrukci�ja sokban hasonl�tott a 300 SL-�re (cs�v�z, h�ts� leng�tengely). 1954-ben �s 1955-ben Juan Manuel Fangio 41 vil�gbajnoki pontot aut�zott �ssze vele. Szokatlan megold�s volt, hogy a karossz�ria teljes sz�lt�ben befedte a kocsit, de k�s�bb a s�lycs�kkent�s �rdek�ben k�sz�lt nyitott kerekekkel szerelt verzi� is, a m�sikat k�s�bb m�r csak a gyors p�ly�kon ind�tott�k, ahol sokat sz�m�tott a jobb l�gellen�ll�s. A W 196-osok az akkori versenyszab�lyoknak megfelel�en 2,5 literes, nyolchengeres motorral futottak

1954 �s 1955 m�sik sikeres versenyaut�ja a 300 SLR volt. Ezzel aratt�k az SL-ek mai napig legfontosabb gy�zelm�t: 1955-be Stirling Moss els�k�nt futott be a Mille Migli�n. Az SLR a W 196-os 3 literre n�velt henger�rtartalm�, nyolchengeres motorj�t kapta. A kocsi jellegzetess�ge volt a „l�gf�k”, ami egy sof�r m�g�tti panelt jelentett, mely az �zemi f�kre gyakorolt nyom�s f�ggv�ny�ben fel�llt, ezzel is el�seg�tve a lassul�st, majd a f�khat�s megsz�n�s�vel �jra visszacsuk�dott a hely�re. Az SLR-b�l 2 darab Coup� is k�sz�lt, melyek alapja a rendes nyitott SLR volt, de csukott kasznival �s a 300 SL sz�rnyas ajt�ival. Az egyiket maga Rudolf Uhlenhaut haszn�lta. Ugyan az aut� k�v�lr�l nagyon hasonl�t a standard Gullwingra, de van n�h�ny jellegzetes k�l�nbs�g: nincs h�romsz�gablak az ajt�k m�g�tt, nincs „szem�ld�k” a h�ts� kerekek f�l�tt, �s az orr-r�sz j�val �ramvonalasabb. A nyolchengeres motor 300 l�er�t teljes�tett, amely 290 km/h-s sebess�get tett lehet�v� – mindezt 1955-ben! Ennek azonban �ra volt: a motor irgalmatlanul hangosan m�k�d�tt.  Mindk�t kocsi l�tezik ma is, a m�r eml�tett MB Classic Centerben t�ltik �reg napjaikat.

Egy 1955-�s esem�ny azonban hossz� �vekre v�get vetett a Mercedes-Benz sportban val� r�szv�tel�nek. A le mans-i futamon Pierre Levegh egy 300 SLR-rel becsap�dott a k�z�ns�gbe, a saj�t �s sok n�z� hal�l�t okozva ezzel. Az ’55-�s szezont m�g befejezt�k, de ut�na kivonultak a versenyz�sb�l, amely t�l vesz�lyess� v�lt, �s a Mercedes m�ris t�l nagy �rat fizetett a sikerek�rt.

A gy�zelmek azonban nem v�rt eredm�nyt hoztak, ami legf�k�ppen az ’52-es Carrera Panameric�hoz kapcsol�dik. Az amerikai k�z�ns�g a verseny ut�n levelek sz�zaival kezdte bomb�zni a Mercedesek egyes�lt �llamokbeli import�r�t, Maximilian E. Hoffmannt, k�vetelve a versenyaut� utcai v�ltozat�t. A stuttgarti k�zpontban azonban eredetileg sz�ba sem ker�lt a sz�riagy�rt�s, sem a kereskedelmi forgalmaz�s. Hoffman azonban addig-addig gy�zk�dte a vezet�s�get, miszerint legal�bb 1000 aut�ra lenne v�s�rl�ja, hogy 1953 k�zep�n z�ld utat kapott az utcai 300 SL (W 198) �s kisebb testv�re, a 190 SL (W 121) gy�rt�sa. A kocsi bemutat�sa kevesebb, mint hat h�nappal a vezet�s�gi enged�ly megad�sa ut�n volt esed�kes, l�v�n akkor tartott�k a New York International Motor Sports Show-t, amely akkoriban az USA legfontosabb aut�ki�ll�t�s�nak tartottak.

A Daimler-Benz m�rn�kei most sem hazudtolt�k meg �nmagukat, �s v�g�l az 1954. febru�r 6-14. k�z�tt megrendezett Motor Show-n bemutatt�k a nagyk�z�ns�g sz�m�ra is el�rhet� 300 SL Coup�t (W 198). Az aut� cs�v�za m�r �nmag�ban is szenz�ci� volt, a k�z�ns�get azonban a felfel� ny�l� sz�rnyas ajt� fogta meg igaz�n – innen is kapta becenev�t: „Gullwing”, vagyis „sir�lysz�rny�”. A hiedelemmel ellent�tben azonban ez nem �nc�l� blikfakk volt, hanem praktikus okokb�l sz�letett meg. A h�romsz�g form�ban �sszehegesztett cs�vekb�l �ll� v�z minim�lisra cs�kkentette a s�lyt, de maxim�lisra n�velte a v�r merevs�g�t. Mind h�z�- �s nyom�szil�rds�ga, mind pedig torzi�s ellen�ll�sa els�rang� volt, emellett a v�z t�mege mind�ssze 82 kg volt. Azonban a cs�vek az aut� oldal�n t�l magasan futottak, ez�rt a hagyom�nyos ajt�k alkalmaz�sa lehetetlenn� v�lt – a probl�ma megold�s�ra �lltak el� a m�rn�k�k a tet� egy r�sz�vel egy�tt felny�l� sz�rnyas ajt�val. M�s k�rd�s, hogy ez a ki- �s besz�ll�st gimnasztikai mutatv�nny� tette. Az ajt� nyit�s�t teleszk�pok seg�tik, emellett az aut� form�j�t a kilincsek sem t�rik meg, egy a z�r elford�t�s�val kiugr� s�llyesztett karnak k�sz�nhet�en.

A karossz�ri�n�l is els�dleges volt a s�ly cs�kkent�se, ennek �rdek�ben alum�niumb�l k�sz�lt a motorh�ztet�, a csomagt�rfed�l �s az ajt�k is. Ennek k�sz�nhet�en a komplett aut� p�tker�kkel, tartoz�kokkal �s �zemanyaggal egy�tt 1295 kg volt. Extra p�nz�rt a v�s�rl�k teljesen alum�nium kasztnit is rendelhettek, ami 80 kg-mal kisebb �sszt�meget jelentett, de mind�ssze 29 SL-t rendeltek ezzel az extr�val.

A technikai berendez�sek j� r�sze a 300-as limuzinb�l �rkezett, m�g a motor a Hobelben m�r alkalmazott, az addig triplatork� Weber-karbur�tor helyett Bosch k�zponti benzinbefecskendez�vel felszerelt, 215 l�er�s M 198-as lett. Ez a h�ts� tengely�tt�telt�l f�gg�en ak�r 260 km/h-s v�gsebess�get is biztos�thatott a kocsinak. Az alap tengely�tt�tel 1:3,64 volt, ez 235 km/h sebess�get �s k�r�lbel�l 10 s gyorsul�st jelentett 0-r�l 100 km/h-ra. K�v�ns�gra ezt 1:3,89-re vagy 1:4,11-re m�dos�tott�k, ami jobb gyorsul�st eredm�nyezett. Az 1:3,42 �tt�tel magasabb v�gsebess�get eredm�nyezett, m�g az 1:3,25 �tt�tellel �rte el az aut� a 260 km/h-t, azonban ezzel az aut� gyorsul�sa igencsak romlott, �s a lomhas�ga miatt v�rosban �lvezhetetlenn� v�lt a vezet�se.

Mindemellett a fogyaszt�s kifejezetten moder�lt maradt, mind�ssze 15 liter/100 km volt. Ehhez alapfelszerel�sk�nt 100 literes tank j�rt, de k�v�ns�gra 130 literes tart�lyt szereltek a kocsiba. �gy azonban az aut� csomagtere az �bl�s farr�sz ellen�re elszomor�t�an kicsi lett, amit a Mercedes m�retre szabott b�r�ndk�szlettel, �s az �l�sek m�g�tt kialak�tott plusz csomagt�rrel kompenz�lt.

A helysz�ke m�shol is jelen volt: az aut� alacsonyan tart�sa v�gett a motort 45 fokkal balra d�ntve �p�tett�k be, ami az utas l�bter�t cs�kkentette – de ez egy sportaut�n�l m�g b�ven megbocs�that�. F�k�pp, mivel �gy az aut� t�megk�z�ppontja j�form�n egybeesett a m�rtani k�z�pponttal, ami j�t�kony hat�ssal volt az am�gy is kit�n� menettulajdons�gokra. Az �ttal val� kapcsolatr�l szint�n a 300-asb�l �temelt fut�m� gondoskodott, amely persze sportos tuningot kapott. Egyetlen dolog, ami ellen tal�n kifog�st lehet emelni: mind a n�gy kereket dobf�k lass�totta.

A bels� t�r ink�bb szolid volt, mint l�tv�nyos. Az alap k�rpitoz�s kock�s sz�vet volt (3 �le mint�val), persze a legjobb min�s�g�. Ennek ellen�re a legt�bb v�s�rl� b�rk�rpitoz�st rendelt. K�v�l az alapf�nyez�s a hivatalos n�met versenysz�n, ez�stmet�l volt, de n�pszer� lett m�g a piros, a s�t�tk�k �s a fekete is. A bels� t�r sz�k�s, de ergonomikus volt: a ped�lok, a korm�ny mind a legjobb helyzetben �llt, a teny�rnyi m�szerek pontosan a vezet� l�t�ter�nek k�zep�n voltak. A sz�les k�sz�b pedig kit�n� kart�maszt ny�jtott. A korm�nyt egy�bk�nt le lehetett hajtani a k�nyelmesebb besz�ll�s �rdek�ben. Az egyetlen gyenge pont a m�szerfal tetej�re szerelt bels� t�k�r volt, ami nem ny�jtott t�l sok inform�ci�t arr�l, mi t�rt�nik az aut� m�g�tt.

A Gullwing sorozatgy�rt�sa 1954 augusztus�ban indult Sindelfingenben. �ra �r�lten magas, 29000 nyugatn�met m�rka volt – �sszehasonl�t�sk�ppen, ugyanekkor egy Mercedes-Benz 170 Vb alig 7900 m�rk�t k�st�lt. Az els� p�ld�nyokat Eur�p�ban adt�k el, furcsam�d Amerik�ba az els� p�ld�nyok csak 1955 m�rcius�ban �rkeztek meg. V�g�l azonban az 1400 legy�rtott Coup�b�l 1100 kelt �t az �ce�non.

A kocsi�rt rajongtak a fels� t�zezer tagjai. Azonban hamarosan �jabb ig�nyek mer�ltek fel a kocsival szemben: t�bb komfort, nagyobb csomagtart� – �s egy cabriolet-verzi�. Ennek legf�bb oka az volt, hogy a 300 SL legt�bb v�s�rl�ja a napf�nyes Californi�b�l �s Florid�b�l ker�lt ki, ahol az am�gy is rossz szell�z�s� utasteret a lass� menetben meleged�sre hajlamos motor �g� katlann� v�ltoztatta – teh�t a megold�s nem v�rathatott sokat mag�ra. Hoffman tov�bb�totta az �zenetet Stuttgartba, �gy 1957-be v�g�l 1400 p�ld�ny gy�rt�sa ut�n le�lltak a sir�lysz�rny� Coup� gy�rt�s�val – �s megsz�letett a W 198 II, a Roadster.

A nyitott verzi�n�l a legfontosabb v�ltoz�st a h�ts� fut�m� �talak�t�sa jelentette. Addig ugyanis a modellt k�tkaros leng�tengellyel szerelt�k, ami a gyakorlatlanabb vezet�ket igen k�nnyen megtr�f�lhatta. Ehelyett egykaros leng�tengelyt szereltek be, egy hosszanti kieg�sz�t� leng�karral megsp�kelve, ami kik�sz�b�lte a ker�k el�re-h�tra mozg�s�t. A v�zat is �talak�tott�k: az oldals� merev�t�k 90 fokos elford�t�s�val lehet�v� v�lt a hagyom�nyos ajt�k beszerel�se, amit – a v�s�rl�k �szinte �r�m�re – v�gre letekerhet� oldalablakkal l�ttak el, a Gullwing fix ablakai helyett. A harmadik k�vetel�s – a nagyobb csomagtart� – azonban a tet�mechanizmus helyig�nye miatt nem val�sulhatott meg. A kocsi k�v�l-bel�l t�bb d�sz�t�st �s egy�b k�nyelmi felszerel�seket kapott, �gy t�mege megn�tt: 1330 kg (az 1958 okt�ber�t�l rendelhet� hardtop-kem�nytet�vel 1370 kg) lett.

Az utols� komolyabb v�ltoztat�st 1961 m�rcius�ban eszk�z�lt�k: az aut� mind a n�gy kerek�re t�rcsaf�ket kapott, �gy a f�khat�s jelent�sen megn�tt �s egyenletesebb lett.

A Roadsterb�l 1957 �s 1963 k�z�tt 1858 egys�g k�sz�lt. Els�re furcsa lehet, hogy a finom�t�sok ellen�re relat�ve kevesebb fogyott a cabriolet-b�l, mint a coup�b�l, a magyar�zat azonban nagyon egyszer�: 1957-be a Roadster indul� �ra 17%-kal volt magasabb, mint a Coup�� 1956-ban: 32500 m�rka. Legink�bb ennek tudhat� be az elad�sok „visszaes�se”.

Az utols� 300 SL 1963. febru�r 8-�n g�rd�lt le a fut�szalagr�l. Az aut� m�g �let�ben legend�v� v�lt, k�sz�nhet�en az olyan tulajoknak, mint Aga Khan, a perzsa sah, Herbert von Karajan, Tony Curtis, Romy Schneider, Toni Sailer vagy Tony Hancock. A kocsi az�ta is a leg�rt�kesebbek k�z� tartozik, nev�t mind a mai napig m�ly tisztelet �vezi: 1999 december�ben, az �j �vezred hajnal�n egy 50 aut�s �js�g�r�b�l �ll� bizotts�g „Az �vsz�zad Sportaut�ja” c�met adom�nyozta a t�pusnak. Ez meg is l�tszik a mai piaci �rt�k�n: egy kit�n� �llapot� Gullwing legal�bb 300-340, m�g a Roadster 280-300 ezer eur�t �r – de a hat�r a csillagos �g.

M�szaki Adatok

Fot�k az Aut�s k�pekn�l!

By Jerome

Forr�sok:

www.ritzsite.net

www.seriouswheels.com

www.mb300sl.de

Michael Rohde – Detlef Koch: Typenkompass –Mercedes-Benz Personenwagen 1945-1975