Borgward P100

Az aut�z�s h�skor�ban teljesen megszokott volt, hogy egy-egy m�rka m�g�tt egyetlen ember �lljon, aki tulajdonos, igazgat� �s f�tervez� is egy szem�lyben. Ez a fel�ll�s azonban a m�sodik vil�gh�bor� lez�r�sa ut�n gyorsan elt�nt az aut�iparb�l. Akadt viszont egy ember, aki az �tvenes �vekben Nyugat-N�metorsz�g egyik emblematikus figur�j�nak sz�m�tott, �s gy�rtm�nyai mind a mai napig egyet jelentenek a „Wirtschaftswunderjahre”-nak nevezett korszakkal. Ez az ember Carl Friedrich Wilhelm Borgward volt. Most az � legutols� alkot�s�val szeretn�m megismertetni �n�ket.

     Borgward m�g 1924-ben kezdte a j�rm�gy�rt�st a Blitzkarren elnevez�s� h�romkerek� sz�ll�t�kocsij�val, majd a harmincas �vekben a teheraut�-gy�rt�s fejleszt�se mellett nagy sikereket �rt el a Hansa 1100 �s 1700 nev� csal�di aut�ival, �s a nagyobb, 2 �s 3,5 literes t�rakocsijaival is. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n amerikai fogs�gba ker�lt, gy�r�t �llami kezel�sbe vett�k, csak 1948-ban t�rhetett vissza a vezet�i sz�kbe, amikor is a c�g kihozta a teljes eg�sz�ben �ltala tervezett Borgward Hansa 1500-as modellt, amely akkor a legmodernebb n�met szem�lyaut�nak sz�m�tott.

Az �tvenes �vek hozta el Borgward sz�m�ra a legnagyobb elismer�st, a saj�t nev�t visel� aut�kon k�v�l a szint�n a tulajdon�ban l�v� Lloyd �s Goliath gy�rtm�nyok is Eur�pa-szerte n�pszer�ek voltak. Az 1954-es Borgward Isabell�t mind a mai napig a valaha gy�rtott egyik legszebb n�met aut�k�nt emlegetik. A konszern palett�j�r�l azonban hi�nyzott egy nagy �s reprezentat�v modell, amivel meg tudt�k volna t�rni a Mercedes-Benz 220 �s az Opel Kapit�n hegem�ni�j�t a nagykocsik piac�n. Az els� k�s�rlet az 1952-ben bemutatott Borgward Hansa 2400 volt, amely azonban szokatlan formavil�g�val nem kifejezetten nyerte el a nagyk�z�ns�g tetsz�s�t, emellett pedig igencsak dr�ga volt, ennek eredm�nyek�ppen 1958-ig nem eg�szen 1400 p�ld�ny k�sz�lt bel�le.

Borgward azonban nem az a fajta ember volt, aki hamar megfutamodik a kih�v�sok el�l, �gy h�t egy �j, modernebb �s szebb luxusmodell kifejleszt�s�be kezdett, amihez m�r rendelkez�s�re �lltak a 2400-asn�l megszerzett tapasztalatok is. Az �j modell protot�pusa 1959 szeptember�ben, a frankfurti IAA-n jelent meg a nagyk�z�ns�g el�tt. A kocsi osztatlan sikert aratott, pedig m�g neve sem volt. A sajt�t�j�koztat�n csak egyszer�en „der gro�e Borgward”, vagyis „a nagy Borgward” n�ven szerepelt, de k�s�bb m�gis ink�bb a gy�ron bel�l haszn�lt P100 jelz�s terjedt el, ami a teljes�tm�nyre utalt. A sz�riagy�rt�s beind�t�sa el�tt m�g t�bb n�v is sz�ba ker�lt, �gy, mint Super Six, Senator, Konsul, de v�g�l a g�p P100-k�nt vonult be az aut�t�rt�netbe.

A sorozatgy�rt�sra �rett modell 1960. janu�r 16-�n, a Genfi Aut�szalonon jelent meg. Az aut� minden tekintetben megfelelt a legmagasabb elv�r�soknak: �nhord� karossz�ria, el�l kett�s keresztleng�karos felf�ggeszt�s kanyarstabiliz�torral, h�tul leng�tengely (mint az Isabell�ban). A motor soros hathengeres, 2240 cm³-es, 100 LE teljes�tm�nnyel. Az er�forr�s szint�n az Isabella motorj�nak tov�bbfejleszt�sek�nt sz�letett, ennek a legfelt�n�bb jele, hogy a k�t motor hengerm�rete teljesen azonos. Az aut�t n�gyfokozat� korm�nyv�lt�val l�tt�k el, ez lehet�v� tette, hogy az utast�rben hat szem�ly is k�nyelmesen elhelyezkedhessen. A forma szint�n felvette a versenyt a kort�rsakkal: a b�s�ges kr�md�sz�t�sek, a mer�szen hajl�tott sz�lv�d�k �s a farr�sz hetyke kis fecskefarkai k�nnyed, de m�gis eleg�ns megjelen�st biztos�tottak a kocsinak.

A protot�pushoz k�pest a legjelent�sebb k�l�nbs�get a l�grug�z�s megjelen�se jelentette. Borgward ezt a rendszert a Bosch-sal �s a Ph�nix-Firestone-nal egy�ttm�k�dve fejlesztette ki, �s a hangzatos „Airswing” nevet adta neki. Eleinte kac�rkodtak a hidropneumatikus rug�z�s gondolat�val is, k�l�n erre a c�lra Belgiumb�l import�ltak egy Citro�n DS-t, �s b�r a tesztek sor�n kit�n�nek tal�lt�k a kocsit, m�gis ink�bb a tiszt�n leveg� alap� megold�s mellett d�nt�ttek. Ezzel a P100-as lett az els� l�grug�z�ssal szerelt n�met aut� – szemben azzal a t�vhittel, hogy a Mercedes-Benz 300 SE volt az �tt�r�, val�j�ban az csak egy �vvel a P100 ut�n jelent meg a piacon.

Mindez azt eredm�nyezte, hogy az aut� eg�szen kit�n� jellemz�kkel b�rt: a sportos-feszes menettulajdons�gok �s az extravag�ns diz�jn friss �s egyedi arculatot k�lcs�nz�tt a kocsinak. A n�met Hobby magazin is j� benyom�sokat szerzett a kocsir�l, v�lem�ny�ket egy mondatban �sszegezt�k: „Sz�p aut�, k�nyelmes aut�, biztons�gos aut�.” Azonban a min�s�get nem adj�k ingyen: a g�p megjelen�sekor 13 150 m�rk�ba ker�lt – eg�sz pontosan 3000 m�rk�val t�bbe, mint a konkurens Opel Kapit�n. Viszont nem volt r� t�bb h�napos sz�ll�t�si hat�rid�, mint p�ld�ul a Mercedes-Benz 220-ra. Ennek f�ny�ben nem volt nagyk�p� Lorenz Dietrich, a Borgward �rt�kes�t�si igazgat�j�nak nyilatkozata, mely a Der Spiegelben jelent meg 1960 �sz�n, miszerint: „Borgward a P100-assal a Daimler-Benz k�reit k�v�nja kikezdeni.”

A sz�riagy�rt�s v�g�l 1960 j�nius�ban indult be, eleinte napi 14, majd napi 28 p�ld�nnyal. A cs�sz�s legf�bb oka az aut� sz�mos gyermekbetegs�ge volt: az Airswing-rendszer t�m�tetlens�ge, az ajt�k rejt�lyes z�rg�se, �s a rendszeres dugatty�ber�g�d�sok. 1961 j�nius�ig az els� 1000 legy�rtott kocsib�l minden �t�dik kapott cseremotort, �s a tulajok 15%-a panaszkodott a l�grug�z�s t�nkremenetel�re.

M�gsem ezek a kezdeti botl�sok jelentett�k a legf�bb probl�m�t. A baj ugyanis az volt, hogy egyre-m�sra jelentek meg a dr�mai szalagc�mek, melyek a br�mai konszern p�nz�gyi helyzet�r�l sz�ltak. A c�gcsoport ugyanis a hatvanas �vek elej�re neh�z helyzetbe ker�lt: a modellpaletta el�regedett, az amerikai piacon pedig a hazai kompaktmodellek megjelen�se miatt t�bb ezer megrendel�st mondtak vissza. Emellett Borgward sok p�nzt bukott a Kolibri helikopter fejleszt�s�n �s egy cs�nakmotor-�zleten is. A Lloyd Arabella sorozatos megb�zhat�s�gi probl�m�i m�r csak hab voltak a tort�n. Mindez ahhoz vezetett, hogy Borgward a br�mai szen�tushoz fordult �llami k�lcs�n�rt, amelyet azonban nem kapott meg, �gy a v�llalat fizet�sk�ptelenn� v�lt. A megmaradt v�s�rl�k pedig sorra visszamondt�k a rendel�seket, elv�gre, ki akarna aut�t egy kr�zisben l�v� m�rk�t�l? V�g�l 1961 j�lius�ban le�llt a termel�s. Az els� tervezett nagy modell�pol�s is elmaradt: az 1961-es IAA-n a P100 els� t�rcsaf�keket kapott volna, �s tervbe vett�k az olcs�bb k�tajt�s, ac�lrug�s P90-es bemutat�s�t is. �sszesen 2587 P100-as k�sz�lt: 40 el�sz�ri�s aut� 1960 j�nius�ig, 1000 darab 1960 v�g�ig, 1500 1961 j�lius�ig, �s v�g�l 47 darab a megmaradt alkatr�szekb�l 1961 v�g�ig.

A t�rt�net azonban itt m�g nem �r v�get. 1963 elej�n egy n�met sz�rmaz�s� mexik�i �zletember, bizonyos Enrique Strauss, az Impulsora Mexicana Automotriz SA igazgat�ja az �ltala k�pviselt ipari csoport nev�ben felv�s�rolta az Isabella �s a P100 �sszes gy�rt�berendez�s�t. A terv az volt, hogy Mexik�ban �jra fel�ll�tj�k a g�peket, �s a P100, valamint a moderniz�lt Isabella alapjain fel�p�tik K�z�p-Amerika els� �n�ll�, hazai tulajdon� aut�gy�r�t. 1963. �prilis 6-�n meg is indult a berendez�sek �thaj�z�sa, de v�g�l 1964-ben t�kehi�ny miatt a projekt teljesen le�llt. 1966-ban �j szerepl�, a Monterrey sz�khely� FANASA (Fabrica Nacional de Automoviles SA) �s vele egy�tt a buszgy�ros Gregorio Ramirez l�pett be a t�rt�netbe. � tanult Strauss hib�j�b�l, �s �llami hitelekb�l, ad�kedvezm�nyekb�l pr�b�lta a k�lts�geket fedezni. A termel�s m�g az �vben megindult, de kezdetben szinte kiz�r�lag a megmaradt br�mai alkatr�szekb�l dolgoztak. Csup�n az akkumul�tor, a f�nysz�r�k, a gumiabroncsok, a k�rpitok �s a korm�ny k�zep�t d�sz�t�, aranysz�n�, azt�k napt�rat �br�zol� embl�ma k�sz�lt Mexik�ban.

A mexik�i modellpaletta n�gy modellb�l �llt: a 230-as egy lebut�tott verzi� volt, kevesebb kr�mmal, lev�gott fecskefarkakkal, �s a h�ts� panor�maablak is hi�nyzott. A 230 GL felelt meg az eredeti P100-nak, m�g a Pullman jelz�s egy 10 cm-rel megny�jtott tengelyt�v� luxuslimuzint takart. A 230 RS motorja m�dos�tott hengerfejet �s �j, dupla porlaszt�t kapott, valamint megemelt�k a s�r�t�s�t, �gy a teljes�tm�ny 125 LE-re n�tt. Ez a t�pus azonban nem ker�lt sorozatgy�rt�sba.

A mexik�iak tervbe vett�k a n�met keresked�h�l�zat ki�p�t�s�t is, ez�rt 1967-ben irod�t nyitottak Br�m�ban, majd 1968 j�nius�ban meg�rkezett az els�, fekete 230 GL a br�mai szabadkik�t�be. A mexik�iak sajnos t�bb amb�ci�val rendelkeztek, mint t�k�vel: a termel�s minim�lis 5 aut�/nap teljes�tm�nyen �llt, �s err�l nem is tudtak elmozdulni. Tervbe vett�k a motor elektromos Bosch benzinbefecskendez�vel val� felszerel�s�t is, de ez is meghi�sult. V�g�l 1970 k�zep�n, 2267 p�ld�ny elk�sz�t�se ut�n le�llt a gy�rt�s. Tragikus m�don, a 4 �v alatt kevesebb aut� k�sz�lt, mint a 13 h�napos eredeti, br�mai gy�rt�s sor�n.

Manaps�g a nagy Borgward tal�n m�g ritk�bb, mint �j kor�ban volt, alig-alig bukkan fel bel�le elad� p�ld�ny a veter�nb�rz�ken, �rver�seken. M�gis, a kocsik nem, vagy csak minim�lisan �rnek t�bbet, mint egy hasonl� �llapot� fecskefark� (W111-es) Mercedes. Ennek k�t f� oka van: az egyik, hogy pont a ritkas�ga miatt az alkatr�szell�t�s tragikus, pontosabban nincs, nem l�tezik; a m�sik ok pedig eg�szen trivi�lis: nagyon kevesen ismerik ezt az aut�t. A Borgward-rajong�k sz�m�ra azonban mindig is ez marad az egyik legegzotikusabb �s legk�v�natosabb modell.

M�szaki adatok 

T�pus:	Borgward P100
Motor:	Soros, hathengeres, v�zh�t�ses, Solex es��ram� porlaszt�val
Vez�rl�s:	OHV
L�kett�rfogat:	2240 cm3
Furat x l�ket:	75 x 84,5 mm
Teljes�tm�ny:	100 LE 5000 ford./min
Forgat�nyomat�k:	158 Nm 2200 ford./min
V�lt�:	N�gyfokozat� manu�lis, k�v�ns�gra n�gyfokozat� Hansamatic-automata (+980 DM fel�r)
Felf�ggeszt�s el�l:	Dupla keresztleng�kar stabiliz�torral
Felf�ggeszt�s h�tul:	Leng�tengely hosszanti fesz�t�tart�kkal
F�kek:	El�l-h�tul dobf�k
V�gsebess�g:	160 km/h
Gyorsul�s 0-100 km/h:	17 s
�tlagfogyaszt�s:	12-14 l/100 km
Menetk�sz �sszt�meg:	1320 kg
Gumiabroncsok:	6,40-13 vagy 7,00-13 Sport
Hossz./sz�l./mag.:	4715/1738/1420 mm
Tengelyt�v:	2650 mm
Nyomt�v el�l/h�tul:	1360/1370 mm
P�ld�nysz�m:	2587 db

By Jerome

Tov�bbi fot�k az Aut�s k�pekn�l!